Jelenlegi hely

"LÁNC-REAKCIÓ" Az új állatvédelmi törvényről

EGYETLEN FÉLREÉRTÉS = TÖBBSZÁZ HALÁLOS ÁLDOZAT: mindez egy rosszul kommunikált jogszabályváltozás miatt.

Bővebben: megnyitás után

 

MIRŐL VAN SZÓ?


Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről , vagyis az Állatvédelmi Törvényhez kapcsolódó 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról egyes pontjainak megváltozásáról. 
A kormányrendelet 2012. augusztus 1.-én hatályba lépő változtatásai mellett előre vetítették az ebek láncon tartásának tilalmát 2016-tól. Tehát a jogszabály változása nem új keletű dolog, a felelős állattartóknak csaknem 2 és fél évük volt felkészülni rá.


41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet legvitatottabb pontja jelenleg a 14.§ 12. pontja. Lássuk hogy változott ez az évek során:

2010-2012: „Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.”

2012.aug.1-2015.dec.31.: „Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos.”

2016.január 1.től: Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot állandó jelleggel, ebet tartósan kikötve tartani tilos.

 

Mi a KÜLÖNBSÉG az állandó jelleg és a tartósan között?


Az állandó jelleg a jogban az állandóságot, a reggeltől estig, estétől reggelig, a nap 24 órájában, hétfőtől vasárnapig, tehát mindig, állandóan állapotot jelenti. Ez 2010-től TILOS! A tartós állapot pedig egy szubjektív fogalom, leegyszerűsítve úgy is értelmezhetjük, hogy indokolatlanul sokáig. 


Vagyis aki eddig is folyamatosan láncon tartotta a kutyáját, az 2010 óta vétett a kormányrendelet ellen.

 

A TILTÁS CÉLJA:


A folyamatos, tehát állandó jellegű láncon tartás eredményeként az állat viselkedése megváltozhat. Mivel nincs elég mozgástere, nincs szocializálva és ingerszegény környezetben éli életét, agresszívvá válhat, viselkedészavaros lehet. Ezt szerették volna kiküszöbölni ezzel a szabályozással.

AZ EREDMÉNY:


Sajnos Magyarország erre nincs felkészülve. Attól a kevés felelős állattartótól eltekintve, akiknek eddig is természetes volt, hogy a kutyáját a biztonságosan körbekerített udvaron elengedve tartsa, biztosítva neki a napi sétát és a biztonságot jelentő kennelt, a magyar állattartók többsége – jellemzően vidéki kisvárosokban és falukban – még mindig tárgyként, valamiféle jelzőrendszerként kezeli a kutyát. Nincsenek biztonságos udvarok, sokszor még kerítés sem. Az állatoknak búvóhelyük, házuk sincs, nemhogy kenneljük. 
A média rossz kommunikációjának köszönhetően, mely szerint 2016-tól tilos láncon tartani a kutyákat, és aki megteszi, az hatalmas pénzbírságra számíthat, hatalmas káosz kerekedett az országban. A láncon tartott kutyákat sok esetben szélnek eresztették vagy megölték. A menhelyek és gyepmesteri telepek megteltek. Volt, aki az állatorvost kérte meg, hogy inkább altassa el a kutyáját, mások saját módszereikkel végezték ki őket. A téves információ táptalajt adott a rossz szomszédi viszonyok kiéleződésének, az állatvédőknek pedig megsokszorozódott a munkájuk.

 

AMIT NEM MONDTAK, DE TUDNI KELL


Az Állatvédelmi Törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek betartatásáért az állatvédelmi hatóság, vagyis a területileg illetékes jegyző a felelős. Bármilyen, a rendelet által tiltott dolog, vagyis gondatlan tartás bejelentésével hozzá kell fordulni. A jegyző feladata kivizsgálni a bejelentést, kötelezheti az állattartót a körülmények megváltoztatására, illetve állatvédelmi bírságot szabhat ki. Az állatvédelmi bírság alapösszege 15.000 Ft, melyet a cselekmény jellegétől függően, meghatározott minősített esetek szerinti szorzókkal szoroznak fel (több állaton elkövetve akár a minősített eset számának összeadásával is). Például aki az állat biztonságos elhelyezéséről nem gondoskodik, az 90.000Ft-os bírságra számíthat, ez esetben a szorzó 6-os. Ide tartozik a tartósan láncon tartás is.

 
Viszont ennél sokkal súlyosabb cselekménynek minősülnek a jogszabály változásainak köszönhetően pánikszerűen alkalmazott rossz megoldások.

 

1.AKI A KUTYÁJÁT KITESZI, ELŰZI, MEGÖLI VAGY MEGÖLETI, BŰNCSELEKMÉNYT KÖVET EL!

A Büntető Törvénykönyv 244. § kimondja:
(1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Ilyen esetekben az elkövető nem csak büntető eljárásra, de 150.000 Ft állatvédelmi bírságra is számíthat! Kérjük, aki ilyet tapasztal, azonnal értesítse a rendőrséget és a legközelebbi állatvédő szervezetet!

Itt jegyeznénk meg, hogy büntetésre számíthat az is, aki állatorvost kér meg egészséges állat elaltatására, és amennyiben az orvos ennek eleget tesz, ő nem csak büntetésre számíthat, de a praxisával is játszik.

 

2.A KUTYÁK KÓBOROLNI HAGYNI SZABÁLYSÉRTÉS!

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 193. § .-a kimondja:(1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
szabálysértést követ el.

Aki kóborolni hagyja a kutyáját, nemcsak 90.000 Ft-os állatvédelmi bírságra számíthat azért, mert megvalósul a „az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott” minősített esete, hanem szabálysértési bírságra is. Szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot, melynek összege 5.000-50.000 Ft lehet.

 

3.A GYEPMESTERI TELEPRE VALÓ LEADÁS LELKIISMERETI KÉRDÉS

A menhelyek tele vannak. Aki arra vetemedik, hogy kutyáját gyepmesteri telepre adja le, tudnia kell, hogy a sintértelepeken a gazdájuk által leadott állatok azonnal altathatóak, tehát szinte a biztos halálba küldi kutyáját.

 

MIT JAVASOLNAK AZ ÁLLATVÉDŐK?


A jogszabály változás eredményeként az állatvédők munkája megsokszorozódott. Látva a borzalmas következményeket, melyet a félreértelmezés eredményezett – bár nem vagyunk láncon tartás pártiak – ha semmiképp nem megoldható egy kennel/ melléképület/ biztonságos elhelyezés, az állatok és az emberek védelmében is azt javasoljuk, hogy maradjanak láncon a kutyák, de megfelelő körülmények között. Vagyis legyen elég hosszú a lánc, nyakörvet vagy hámot használjunk a kikötéshez, legyen kutyaház és megfelelő élelelmezés, és vigyék őket sétálni, illetve amikor tehetik, engedjék el a láncról őket.! Ha valaki úgy dönt, hogy állatot tart, legyen felelős állattartó!És amennyiben nem tud eleget tenni az előírásoknak, vállalja a következményeket, mérlegelve, hogy melyik a legkisebb rossz. Ha segítségre van szüksége, keresse fel a legközelebbi állatvédő szervezetet.! ÁLLATOT TARTANI NEM KÖTELEZŐ!

PCAS Állatmentés