A központban sok tízezer diák válhatott ökotudatossá, és ha legközelebb a természetben kirándul, már nem idegenként, hanem a növények-állatok ismerőseként, barátjaként mozoghat benne. Kezdettől a kar két oktatója fogja össze a kiváló programot.
Az Erdőpedagógia projektet dr. Kovács-Németh Mária az Apáczai Csere János Kar tanáraként alkotta meg még 1996-ban. Elképzeléseit támogatta Kocsis Mihály, a Ravazdi Erdészet, és dr. Magas László, a Kisalföldi Erdőgazdaság akkori vezetője. Együttműködésüknek köszönhetően jött létre a Ravazdi Erdei Iskola, amely az elmúlt csaknem két évtizedben szépen ívelő pályát futott be, sok tízezer diákba oltva a természetszeretetet és az ökológiai gondolkodásmódot. A központ elnyerte a „minősített erdei iskolai szolgáltató”, illetve „minősített erdészeti erdei iskola” címet is, és évente 4000 általános iskolást, óvodást fogad.
A több mint húszéves megállapodás értelmében az erdőgazdaság adja a terepet, a helyszínt és az infrastruktúrát az Erdőpedagógia program megvalósításához, az Apáczai-kar pedig a szellemi tőkét, a programok kidolgozását, a programszervezőket, a gyakorlatvezetőket, tanító szakos hallgatókat. A program elindítása óta folyamatosan, a mai napig a kar két oktatója, Kövecsesné dr. Gősi Viktória és Lampert Bálint vezeti az Erdőpedagógia projektet.
Lampert Bálint tart eligazítást a diákoknak a Percy Jacksonos játék kezdete előtt.
„Pályafutásom elindulása óta van lehetőségem erdei iskolai programokat vezetni, projekteket alkotni a Ravazdi Erdei Iskola Oktatóközpontban. 1996-ban még hallgatóként ismerkedtem meg a programmal, amikor pedig a diploma megszerzése után itt maradtam az egyetemen, azt a feladatot kaptam, hogy szervezzem az oktatást, csoportokat fogadjak, programokat dolgozzak ki az óvodásoknak és az általános iskolásoknak egyaránt” – idézi fel a kezdeteket Kövecsesné dr. Gősi Viktória egyetemi docens, az Apáczai-kar oktatási dékánhelyettese, a Tanár és Tanítóképző Tanszék vezetője.
Kezdetben csak egynapos programok voltak az erdei iskolában, de mióta a szállás elkészült, többnapos turnusokra is fogadnak csoportokat, osztályokat. Márciustól júniusig végig teltházzal, de az év többi napján is nagy kihasználtsággal működik a ravazdi központ, ezért elengedhetetlen volt egy főállású munkatárs felvétele. Libor Mária, aki maga is az Apáczai Csere János Karon végzett korábban, és jelenleg a kar emberi erőforrás MA szakának hallgatója, az erdészet alkalmazásában áll, az erdei iskola vezetője. Az egyetem részéről továbbra is Kövecsesné dr. Gősi Viktória és Lampert Bálint viszik a programot. Hol máshol találkozhatnánk velük, mint Ravazdon. Az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola 8.a osztályának szerveztek hétvégi, kétnapos tábort. Az Erdőpedagógia programhoz kapcsolódó egyetemi hallgatók, Kiss Boglárka és Ladocsi Jonatán segítik őket a gyerekek kalauzolásában.
Különleges, outdoor jellegű olimposzi játékokba kapcsolódunk. Az alapötletet a Percy Jackson és az olimposziak című ötkötetes fantasy regénysorozat és az abból készült film adta. Diákokból lett görög istenek vezetik a csoportokat, és oldanak meg izgalmas feladatokat.
Kövecsesné Dr. Gősi Viktória a nyolcadikos diákokkal a játék egyik állomásán.
„A tantervünkben van egy fenntarthatóság pedagógia blokk, ebbe három kurzus tartozik, a Környezeti és fenntarthatóságra nevelés, az Erdei iskolai oktatás elmélete-gyakorlata és az Iskolakert, amit karunkon dr. Halbritter András tanszékvezető egyetemi docens vezet.
Ha ezt a komplex programot elvégzik a hallgatók, plusz tanúsítványt kapnak a diplomájuk mellé, ami nagy előnyt jelent, ha olyan iskolába mennek dolgozni, ami elnyerte az Ökoiskola vagy az Örökös Ökoiskola címet. Az Erdőpedagógia programot teljesítő hallgatók itt, a Ravazdi Erdei Iskolában is bővíthetik gyakorlati ismereteiket” – mondja Kövecsesné dr. Gősi Viktória, hozzátéve, hogy az Erdőpedagógia C-s tárgy keretében az erdőgazdaság támogatásának köszönhetően az erdei iskolába egy hétre kiköltözve készítik fel a téma iránt érdeklődő hallgatókat.
Érdemes belepillantani az általános iskolás korosztály számára javasolt ötnapos program tematikájába. Az erdei iskola körüli tanösvényeken megismerhetik például a diákok az erdei ökoszisztémát, életközösséget, a jellemző növénytársulásokat, állatfajokat. Szerepet kapnak az ökológiai lábnyom és a fenntarthatóság kérdései, a környezetkímélő hulladékkezelés, az egészséges táplálkozás, a gyógynövények, a méhészkedés. Nem maradhat el persze a tábortűz, az összegző akadályverseny, csapatvetélkedő és az óriás társasjáték sem. A programba az évszakoknak, időpontoknak megfelelően a különféle néphagyományok is belekerülnek.
„Az erdei iskola kiváló helyszín az élményszerű, környezeti neveléshez, azonban ha egy iskolának, osztálynak nincs is lehetősége eljutni oda, akkor is meg tudja, és meg is kell terveznie a természetben, akár egy városi parkban, akár az iskolaudvaron, akár a közeli patak partján megvalósuló hatékony tanulási folyamatokat” – mutatott rá „A környezeti nevelés gyakorlata az erdei iskolában” című könyvében Kövecsesné dr. Gősi Viktória. Egyik kedvenc idézete Gilles Martintól származik: "Egy kisgyermek, aki már látta egy kis róka lágy tekintetét, vagy megfigyelhette a gém repülésének eleganciáját, sokkal érzékenyebb lesz a környezetével szemben, és könnyebben megérti azt az alapvető üzenetet is, amely szerint az ember a természet részét képezi, és azt annak értéke szerint tisztelnie is kell." Az Erdőpedagógia program pontosan erről szól.
Forrás: gyorplusz.hu, Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem
