Jelenlegi hely

Nyugi mama és papa, nem lesz semmi baj, túléljük ezt is, és utána minden rendben lesz!

Fura ez a vasárnap... A vasárnap nálunk mindig "pörgős" szokott lenni, hangos, nagy családi, most csendes és meghitt, nem félünk, nem pánikolunk, próbálunk nagyon türelmesek lenni egymáshoz. A gyerekek, még nem vesztek össze, összepakolták a szobájukat és segítettek maguktól, egyik sem panaszkodott még, hogy miért nem hagytuk ott a másikat születésekor a kórházban... :D

Nálunk vasárnap reggel is ugyanolyan kapkodás van,  mint a hétköznapi reggeleken: 8 órakor ébresztő (ok hétköznap korábban azért (eddig)), ami, nehezen megy, - jaj anya, még egy kicsit... nehéz kelni, de felkelnek, viszont a nyugodt kellemes reggelire már ekkor nincs idő, persze tojásrántotta és sült szalonna van, de hogy együtt 4-en kényelmesen, kávézva beszélgetve, na az nem.

8:45-kor elmegyek a gyerekekkel a misére, gyakorlatilag úgy esünk be mindig az utolsó pillanatban, igen szinte minden hétvégén megyünk, Maxim ministráns, de Zsófi se hagyná ki, valahogy jót tesz a lelküknek, megnyugtatja őket. Aztán 10, negyed 11 mire hazaérünk, de már délben újra útra kelünk. Szerencsés vagyok, mert minden vasárnap a nagyszülőknél ebédelhetünk, hiszen csak ekkor tud együtt lenni a család. Aztán 3-4 körül haza. Lecó kész? Na álljunk neki tanulni, vasárnap van, hajat is kell mosni, bepakolni, és már el is telt a szabadnap...

Most valahogy más van, dél is elmúlt már, rajtam még mindig pizsama van, és a rántott húsokat panírozom, hisz 10 órakor még csak a reggelinél tartottunk, hosszan, kényelmesen, beszélgetősen. Nem siettünk sehova, nem mentünk misére, és a nagyszülőkhöz sem. 70 feletti mindenki, vigyázunk rájuk, de ők nehezen értik még...

- Hiszen hát ti a gyerekeim vagytok, ti eljöhettek hozzánk, és az unokák, akkor nem láthatom őket sem?

Nehéz szívfájdalom, félnek, nem magukat féltik, hanem minket a gyerekeiket, az unokáikat, azt, hogy mi lesz velünk fiatalokkal, mert ők még emlékeznek a háborús évek utáni nélkülözésre...

De most más van, megoldjuk, nyugi mama és papa, nem lesz semmi baj, túléljük ezt is, és utána minden rendben lesz!

- Makai Marianna - Kecskemétimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

A debreceni Ünnepi Könyvhét valamint új könyvsorozatának első kötetének megjelenése miatt látogatott el Debrecenbe Kovács Attila avagy Holden Rose. Vele beszélgettünk gyerekekről, motívációról, és nem utolsó sorban kamaszoknak szóló 10 pluszos könyvéről, a Lapátos fickóról.
Ti ünneplitek még a pedagógusnapot?

Ugye ti is ünneplitek még a pedagógusnapot?

Idén 70 éve, pontosan 1952 június 7-e óta ünnepeljük Magyarországon június első vasárnapján a Pedagógusnapot. Belépünk az óvoda ajtaján és akár évtizedekig elkísérnek minket, velünk vannak, míg tanulunk. Sőt, sokszor tovább. Köszönjük!
Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Tapasztalatok szerint már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes verseket olvasni. Az itt hallott ritmusokkal, később az adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehetnek a gyerekek az iskola első évére kortársaikhoz képest.
Nyáron is tanuljon a gyerek?

Nyáron is tanuljon a gyerek?

Buta kérdés, igaz? Hiszen iskolaidőben sem tanul! Titkos (és aljas de jó szándékkal vezérelt) szülői trükkök, praktikák az észrevétlen nyári tanuláshoz nem csak szülőknek.
Ugrás az oldal tetejére