Ahhoz, hogy eldönthessük, a mi esetünkben szükséges/hasznos lehet-e ilyen szerződés megkötése, elsődlegesen ismernünk kell a „törvényes vagyonjogi rendszert”, vagyis tudnunk kell azt, hogy a törvény miképpen szabályozza a házassági vagyonjogot – szerződés hiányában.
Mi történik, ha nem kötünk szerződést? A házassági vagyonjog törvényi szabályozása
A törvényi szabályozás megkülönbözteti a házastársak közös vagyonát és a különvagyont.
A törvény alapján a házastársak közös vagyonába fog tartozni:
- amit a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek;
- a különvagyon haszna;
- 5 évi házassági életközösség után az a különvagyoni vagyontárgy, amely a mindennapi használati tárgy helyébe lép; továbbá
- közösen fogják viselni a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban fogja megilletni.
Nem fog ugyanakkor a házastársi közös vagyonba tartozni, azaz továbbra is a felek különvagyonát fogja gyarapítani:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- az egyedül örökölt, ajándékba kapott vagyontárgy, ingyenes juttatás;
- a szellemi alkotásból eredő jövedelem, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Házassági vagyonjogi szerződést abban az esetben érdemes kötnünk, ha el kívánunk térni a törvényi szabályozástól.
Fontos ugyanakkor látnunk, hogy a házassági szerződés nem csupán válás esetén juthat jelentőséghez: ha például a párunk olyan vállalkozást vezet, amelyért korlátlan felelősséggel tartozik, azaz teljes vagyonával felel, érdemes elgondolkodnunk és beszélnünk vele a szerződéskötés lehetőségéről.
Hogyan kell eljárnunk, ha szerződést szeretnénk egymással kötni?
A házassági vagyonjogi szerződés csak abban az esetben lesz érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, vagyis a szerződést közjegyző vagy ügyvéd előtt kell megkötni. Harmadik személyek irányában csak abban az esetben lesz hatályos a szerződés, ha azt bejegyezték a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (VSZNY), vagy ezen harmadik személyt egyéb – bizonyítható módon – tájékoztatták a szerződésről.
A felek a jogszabály keretei között bármilyen vagyoni kérdésről rendelkezhetnek a szerződésben, ebben tulajdonképpen csak a felek kreativitása szab határt. Sokszor azt is elegendő rögzíteni, hogy a házasság létrejöttekor mik tartoznak a szerződő felek különvagyonába, de a felek akként is dönthetnek, hogy a vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen kizárják: mivel e szerződések csak közjegyző vagy ügyvéd előtt köthetők érvényesen, érdemes az eljáró szakemberrel aprólékosan átbeszélnünk a lehetőségeinket, és megfontoltan, közösen döntenünk.
Dr. Fazakas Réka Mária, ügyvéd
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
