Jelenlegi hely

A jó szülő-gyerek kapcsolat segít az internet veszélyeinek kivédésében

Idén február 9-re esik a Biztonságosabb Internet Világnapja: minden 10. gyerek találkozott már magát gyereknek kiadó felnőttel.

A Telenor megbízásából az Ipsos kutatóintézet januárban megvizsgálta, hogy a magyar szülők mennyire vannak tisztában iskoláskorú gyermekeik internetezési szokásaival és az ezzel kapcsolatos leggyakoribb veszélyekkel. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy gyakorlatilag minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, míg csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit.

A Telenor 14 részes TudatosNet oktató-videósorozattal készül a Biztonságosabb Internet Világnapjára.

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt. A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like- vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között.

A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti.

A közösségi oldalak mindennapos téma a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, de egyre népszerűbb az Instagram (43%) és a TikTok (39%) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96%) van Facebook-profilja.

Álhírek, felnőtt tartalom – többet kell foglalkozni a netes veszélyekkel

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57%-a találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36%) – a 9. osztályosnál idősebb diákok 61%-a. Az álhírek esetében a szülők 89%-a közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek.

Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket. 

Bár a válaszadó szülők 89%-a úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56%-uknak van rálátása.  A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé.

A válaszok alapján a gyerekek 39%-ával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60%-ukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, melyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Ilyenkor különösen fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel a témával is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat, amely mindennapos helyzetek bemutatásával és praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket és a szülőket, 2 perces, könnyen emészthető animációkban. Azt látjuk, hogy a szülők részéről az elmúlt években már elindult egy kedvező folyamat, egyre jellemzőbb, hogy a gyerekkel a netezésről is beszélgetést kezdeményezzenek. Ezt szeretnénk erősíteni és felgyorsítani a HiperSuli YouTube csatornáján bárki számára elérhető TudatosNet-videókkal, amivel az idei Safer Internet Day-re készültünk.” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.

Beszélgetéssel hozható felszínre a megoldandó probléma

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14%-a tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24%-uk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak.

A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

A TudatosNet-videósorozat 14 epizódja ide kattintva érhető el.

TudatosNet online kvízzel pedig szülő és gyerek is felmérheti felkészültségét a tudatos internetezés témájában

A Safer Internet Day-ról: https://www.saferinternetday.org/

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ne felejtkezzünk el cserepes növényeink téliesítéséről sem!

Ne felejtkezzünk el cserepes növényeink téliesítéséről sem!

Olcsó tippek és fortélyok az egészséges növényekért és a cserepes növények fagymentes átteleltetésért.
Ezt árulják el rólunk a takarítási szokásaink a pszichológus szerint

Ezt árulják el rólunk a takarítási szokásaink a pszichológus szerint

Sokan tapasztalhatjuk, hogy a takarítás nem pusztán házimunka, hanem lelki, pszichés folyamat is: nemcsak a lakóterünket tisztítjuk meg és rendezzük el, hanem vele a gondolatainkat, a lelkünket is. Ez pedig nem véletlen: a lakásunkhoz, a rendhez vagy éppen a rendezetlenséghez való viszonyunk ugyanis jóval többet mond el rólunk, mint gondolnánk. Az LG Fuller Bianka pszichológussal járta körül, miről árulkodnak a szokásaink.
Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Miért vallanak kudarcot a hagyományos nevelési módszerek az ADHD-s gyerekeknél? Az október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának hónapja. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Szerencsére ma már egyre kevésbé azonosítjuk az ADHD-t a „rosszasággal”, azonban sok szülő és pedagógus szembesül azzal a kihívással, hogy a hagyományos nevelési eszközök nem működnek. De a szakértő szerint az ADHD-val élő gyermekek motiválására is megtalálhatjuk a hatékony. stratégiát.
Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

A legutóbb történt, kiskorút ért bántalmazás esete mellett szülőként sem mehetünk el szó nélkül, fel kell vennünk a kesztyűt és felkészítenünk gyermekeinket az ilyen helyzetekre is.
Ugrás az oldal tetejére